2017. április 26., szerda

Papírgyűjtés kedden az osztályban
Dicséret mindenkinek a szorgalmas munkáért,
külön köszönet Cs. Lilla apukának a megszervezésért!
Pár fotó itt

2017. április 24-25., hétfő, kedd

Famunka folytatása
(Csiszolás, alakítás nagyon figyelmesen.)
Képek itt

2017. április 24., hétfő

Kincsi ismét sikeresen szerepelt a Ranolder szépolvasó versenyén.
Gratulálunk  III. helyezéséhez; csak így tovább!

2017. április 22., szombat

Föld napi gyalogtúra

... vagy ahogy később elneveztük: Négy évszak túra (Kalandos utakon, kellemes túraidőben szemléltük a természet szépségeit Vállustól Gyenesdiásig.)
Többi fotó itt
2017. április 20., csütörtök
Famunkánk indítása
(Ügyesen, nagy odafigyeléssel dolgoztunk.)
Többi fotó itt

2017. április 15., szombat

Húsvét

A legnagyobb egyházi ünnep: 
Jézus feltámadására emlékszik ilyenkor a kereszténység. Egy ideig a keresztény húsvét egybeesett a zsidó húsvéttal (pészah), de Kr. sz. 325-től, az egyházi ünnepek rendjének meghatározásától a ma is alkalmazott számítás nyomán önálló ünneppé vált. A húsvét egybefonódik az ősi tavaszünnepekkel, szokásaiban a bibliai elemek keverednek a néphagyományokkal.
A keresztény húsvét angol (Easter) és német (Ostern) neve egyaránt a tavasz keleti úrnője (East, Ost = kelet), a germán Ostara istennő nevéből származik – az ő ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt, ami utal a húsvét tavaszünnep voltára. A magyar elnevezés az ünnepet megelőző hosszú böjt véget éréséből, a „hús vételéből” keletkezett.
A keresztény húsvét mozgó ünnep: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik, legkorábban március 22-én, legkésőbb április 25-én ülhetjük húsvét vasárnapját.

Húsvéthétfő

Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozása.
A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.

Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál! 
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál. 
Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam, 
bárány húzta rengő kocsin, mindjárt ideszálltam. 
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom, 
hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom.

Tavaszi szünet előtt

Szerda: Osztályunkban is járt a nyuszi
Köszönjük a kedves meglepetést a nyuszinak és segítőinek!
Többi fotó itt
Kedd: Üdvözlőlap készült informatikán
Többi fotó itt
Kedd: Költészet napja
Kedvenc verseink kifüggesztve
Hétfő: Elkészültek nyuszis munkáink
Többi fotó itt