Kellemes húsvéti ünnepeket!

Elindult két titye-totya,

Csupa pihe kicsi kacsa!

Sárga volt ruhácskájuk,

Friss, modern a frizurájuk.

Tavasz volt! Szép húsvét reggel,

Számoltak a vendégekkel.

Rendbe hoztak udvart, házat,

Sonkát főztek több mint százat!

Készült a sok hímes tojás,

Ajándéknak nem is kell más.

Kacsamama mosta, főzte,

Hápi fia festegette.

Várta őket sok-sok gyerek,

Vidám, ünneplő emberek.

Hímes-tojást osztogattak,

Közben jókat falatoztak.

Eljárták a kacsatáncot,

Imádták a vidámságot!

A kis „Hápi” dalolgatta,

Bárcsak mindig húsvét volna!

                                /Boda Margit: Húsvét/

 

Utolsó nap a szünet előtt

Befejeztük alkotásainkat:

technikán a kiscsirkéket, rajzon a nyuszikat.

Ez a húsvét olyan ünnep,

fák, virágok megzsendülnek,

mintha húznák-vonnák őket,

oly sebesen, gyorsan nőnek.

…

Ez a húsvét olyan ünnep,

Szelek, vizek megperdülnek,

Hol a napfény, hol a zápor

Nyes nagyobb részt a határból.

…

Ez a húsvét olyan ünnep,

Sírás és bánat, elülnek.

Minden örül, hogy létezhet,

Hogy nagy lélegzetet vehet.

                                                        /Bíró András: Ez a húsvét - részlet/

 

Egy, kettő, három, négy,

te kis nyuszi, hová mégy?

-Se erdőbe, se rétre:

a szép tavasz elébe!

                                           /Zelk Zoltán: Tavaszi dal/

Többi kép itt és itt

A víz világnapja

„Víz! Se ízed nincs, se zamatod,

nem lehet meghatározni téged,

megízlelnek, anélkül, hogy megismernének.

Nem szükséges vagy az életben:

maga az élet vagy.”

(Saint-Exupéry)

 

Idén mi még csak egy kicsit ismerkedtünk ezzel a világnappal;

rajzon szivárványt festettünk a nyuszis képünk hátteréül

(képek erről holnap lesznek);

az ötödikesekkel informatikán is ebben a témában dolgoztunk.

Tavalyi érdekességek erről a napról itt

Alkotások - tavaszi hangulatban

 

Erre kakas, erre tyúk,

erre van a gyalogút.

Taréja, taréja,

ugorj a fazékba!

Hopp!

Többi kép itt

Március 15.

1848. március 15-én robbant ki Pesten az ifjúság által vezetett forradalom, nyitányát adva Magyarország másfél éves szabadságküzdelmének. A Párizsból induló forradalmi hullám két nap alatt jutott el Bécsből a magyarság szellemi életének központjába; a pesti megmozdulás fő szervezői fiatal értelmiségiek (pl. Petőfi Sándor, Vasvári Pál, Jókai Mór) voltak. Petőfi naplója szerint a Pilvax kávéházban született meg a forradalom „akcióterve”: a szervezők először a tanuló ifjúságot szólították magukhoz az Egyetem téren, aztán lefoglalták Landerer Lajos nyomdáját. Innen került ki a követeléseiket összegző Tizenkét pont és Petőfi forradalmi hangvételű verse, a Nemzeti dal, mely írások máig szimbolizálják március 15-ét.

Március 15-ét joggal tartjuk legnagyobb nemzeti ünnepünknek,

mely nap minden korban a magyar szabadság szimbóluma maradt.

Nőnap 2016

Fiúk köszöntötték a lányokat:

Köszönjük Martinnak a plusz kedvességet!

Üdvözletként a fiúk közös rajza a hiányzó lányoknak is:

Gyógyuljon meg mindenki minél előbb!

(Ennyien maradtunk :))

Többi kép itt