A legnagyobb egyházi ünnep:
Jézus feltámadására emlékszik ilyenkor a kereszténység. Egy ideig a keresztény húsvét egybeesett a zsidó húsvéttal (pészah), de Kr. sz. 325-től, az egyházi ünnepek rendjének meghatározásától a ma is alkalmazott számítás nyomán önálló ünneppé vált. A húsvét egybefonódik az ősi tavaszünnepekkel, szokásaiban a bibliai elemek keverednek a néphagyományokkal.
A keresztény húsvét angol (Easter) és német (Ostern) neve egyaránt a tavasz keleti úrnője (East, Ost = kelet), a germán Ostara istennő nevéből származik – az ő ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt, ami utal a húsvét tavaszünnep voltára. A magyar elnevezés az ünnepet megelőző hosszú böjt véget éréséből, a „hús vételéből” keletkezett.
Jézus feltámadására emlékszik ilyenkor a kereszténység. Egy ideig a keresztény húsvét egybeesett a zsidó húsvéttal (pészah), de Kr. sz. 325-től, az egyházi ünnepek rendjének meghatározásától a ma is alkalmazott számítás nyomán önálló ünneppé vált. A húsvét egybefonódik az ősi tavaszünnepekkel, szokásaiban a bibliai elemek keverednek a néphagyományokkal.
A keresztény húsvét angol (Easter) és német (Ostern) neve egyaránt a tavasz keleti úrnője (East, Ost = kelet), a germán Ostara istennő nevéből származik – az ő ünnepe a tavaszi napéjegyenlőség idején volt, ami utal a húsvét tavaszünnep voltára. A magyar elnevezés az ünnepet megelőző hosszú böjt véget éréséből, a „hús vételéből” keletkezett.
A keresztény húsvét mozgó ünnep: a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapra esik, legkorábban március 22-én, legkésőbb április 25-én ülhetjük húsvét vasárnapját.
Húsvéthétfő
Ezen a napon sok népszokás él, például a locsolkodás, a hímes tojás ajándékozása.
A víz megtisztító, megújító erejébe vetett hit az alapja ennek a szokásnak, mely aztán idővel, mint kölnivízzel való locsolás maradt fenn napjainkig. Bibliai eredetet is tulajdonítanak a locsolkodás hagyományának, eszerint a Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni úgy, hogy lelocsolták őket.
Régi korokban a piros színnek védő erőt tulajdonítottak. A húsvéti tojások piros színe egyes feltételezések szerint Krisztus vérét jelképezi. A tojásfestés szokása és a tojások díszítése az egész világon elterjedt.
Más vélekedések szerint a húsvét eredetileg a termékenység ünnepe, amely segítségével szerették volna az emberek a bő termést, és a háziállatok szaporulatát kívánni. Így kötődik a nyúl a tojáshoz, mivel a nyúl szapora állat, a tojás pedig magában hordozza az élet ígéretét. A locsolkodás is az öntözés utánzásával a bő termést hivatott jelképezni.
Jó reggelt, jó reggelt, kedves liliomszál!
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam,
bárány húzta rengő kocsin, mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,
hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom.
Megöntözlek rózsavízzel, hogy ne hervadozzál.
Kerek erdőn jártam, piros tojást láttam,
bárány húzta rengő kocsin, mindjárt ideszálltam.
Nesze hát rózsavíz, gyöngyöm, gyöngyvirágom,
hol a tojás, piros tojás, tarisznyámba várom.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése